Főoldal
   A palócokról  |  Bodonyról  |  Látnivalók, értékeink  |  A környék  |  Turizmus  
Visszalépés az előző oldalra Vissza
A környék
A Károlyi kastély (ma kastélyszálló) Parádsasvár

A Mátra északi bércei között üvegkristályként tündököl Parádsasvár. A mintegy 500 fő körüli állandó lakos, de ennél sokkal többen üdülőként időszakosan itt élő ember méltán büszke nyugodt, tiszta, csendes környezetére.
A településről gyönyörű rálátás nyílik a környező csúcsokra, melyek a következők: Kékes-tető, Galya-tető, Mogyorós-orom, Nagy-Lipót, Nagy-Lápafő, Bagoly-kő, Csór-hegy, Kútfő-tető, Gyökeres-tető, Hármas-tető, Vár-hegy.
Parádsasvár sokáig nem volt önálló település, 1912-ig Bodonyhoz tartozott. Közigazgatásilag 1958-ban vált önállóvá, ekkor kapta mai nevét is, korábban sokáig Mátrasasvár néven emlegették.

Látnivalók a környéken:

  • Károlyi kastély: a település bejáratánál, gyönyörű temészeti környezetben  található kastély 1881-82-ben neoreneszánsz stílusban, Ybl Miklós tervei alapján készült. Az épületben Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katinka élt. A kastély a két világháború között vált lakatlanná, 1945-től úttörőtábornak használták.
    A kastély napjainkban ötcsillagos szállodaként működik, belépődíj fizetése esetén termei közül néhány meglátogatható.
  • Az Ivócsarnok épülete szintén Ybl Miklós tervei alapján készült a XIX. században, a híres parádi, kénhidrogént tartalmazó szénsavas savanyúvíz forrásánál. A vizet napjainkban palackozzák is, a köznyelvben csak "büdös parádi"-ként emlegetett vizet a környékbeli üzletekben, vendéglátóhelyeken meg is lehet vásárolni. A víz rendszeres fogyasztása kiváló gyógyhatással van bizonyos emésztőszervi megbetegedésekre, de alkalmankénti fogyasztása is emésztést segítő.
  • Parádsasvár egykoron leglátogatotabb nevezetessége az üveggyár volt. Az első üveghutát 1710-ben II. Rákóczi Ferenc állíttatta fel Parádóhután, egyes feltevések szerint hadiipari termelésre. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Rákóczi birtokok Parádóhutával együtt gróf Aspermont Károly tulajdonába kerültek, majd 1740-ben Grassalkovich Antal szerezte meg a birtokok tulajdonjogát. A műhely 1767-ben került át Parádsasvárra, innentől a település neve sokáig Újhuta volt.
    A XIX. században Károlyi György vette bérbe az uradalmat és vele együtt az üveghutát is. 1846-ban a gyár díjat nyert az iparmű-kiállításon, és még ugyanebben az évben Károlyi Pesten üzletet nyitott az itt készülő termékeknek. Az üzemben 1867 után évente már 3,6 millió csevicének (gyógyvíz) való palackot készítettek.
    A termelést az I. világháború állította le, majd a gyár nagy része 1923-ban leégett. Az újjáépítést még abban az évben megkezdték, és ezután indították el a gyógyszeres- valamint kristályüvegek (színes és színtelen változatot egyaránt) gyártását.
    A II. világháborút követő időszakban (1949-54 között) szüneteltették a termelést, az akkori kommunista vezetés szövőgyárrá akarta átalakítani az üzemet. Így egy ideig szövőüzem működött benne, majd karácsonyfadíszeket gyártottak.
    A rekonstrukció 1954-ben kezdődött, egy évtized alatt a termelés megötszöröződött, a termékek 40%-át exportálták, többek között Kanadába, az Egyesült Államokba és néhány európai országba.
    Napjainkban (2007) a gyár már egyáltan nem működik, siralmas állapotban várja teljes lebontását. Az üvegcsiszoló családi manufaktúrák egy része tovább működik, de nyersanyagként ma már többnyire Szlovákiából származó üveget használnak.
  • Kézművesház: az épületben található kis múzeumban megcsodálhatjuk azokat a termékeket, melyeket valamikor még az üveggyárban készítettek, és megtekinthetjük az üvegcsiszolás munkafolyamatát is.
    A parádsasvári kristály és ólomkristály, valamint az egyedi festett üvegek az egész világon keresettek. Ezek a termékek helyben meg is vásárolhatók.
  • Kultúrház és Tekepálya: a Művelődési Házat 2000-ben, a Millennium alkalmából újították fel. A gyönyörű épületben különböző rendezvényeken és bálokon szórakozhatnak a helybeliek és a vendégek egyaránt.
    Az épület szomszédságában automata tekepálya várja a sportolni vágyókat.
  • Ősjuhar: Parádsasvár közelében, a 24. sz. főúton, a híd mellett hatalmas juhar áll. A faj sokáig egyedülálló példánynak számított, nem szaporítható, ezért igen jelentős természetvédelmi értéket képvisel. Egyes források szerint Aldebrő határában találtak néhány fiatal példány (www.matra.hu).
  • Gokart pálya: a 24-es főút mellett, az Ősjuhar szomszédságában gokart pálya várja az autóversenyzés szerelmeseit. Információ: (+36) 20/997-4254
  • Túrázás: Parádsasvárról nagyszerű és élménydús kirándulásokat tehetnek a túrázni vágyók.

További információk: www.paradsasvar.hu

Képek
Összes kép:
• Galéria
A Károlyi kastély (ma kastélyszálló)
A Kézművesház
A Kézművesház
A Kézművesház
A Kézművesház
A Kézművesház
Az ivócsarnok
A 'büdös parádi'
Az ősjuhar
A gokartpálya
Összes kép:
• Galéria

Fejezetek:
  • Palócföldi Kilencek, Pétervásárai kistérség
  • Parádsasvár
  • Mátraderecske
  • Mátraballa
  • Sirok
  • Bükkszék
  • Verpelét - a Bor és a Nóta faluja
  • A távolabbi környék
  • Online térkép Térkép Menetrend Időjárás
    Itt vagyunk Térkép Menetrend Időjárás
    Levél a hivatalnak | Levél a szerkesztőnek