Főoldal
   A palócokról  |  Bodonyról  |  Látnivalók, értékeink  |  A környék  |  Turizmus  
Visszalépés az előző oldalra Vissza
Bodony
A település rövid története

A néphagyomány szerint a falu egykor "Kisbodon-berkibe" feküdt, majd az ott lakó nyolc ház népe beköltözött a falu mai helyére. XV. századi templomunk igazolja, hogy a falu a középkor óta jelenlegi helyén fekszik.

Bodony jobbágyfalu volt, kevés tehetősebb telkes gazdával, kisebb számú zsellércsaláddal és majorgazdasággal. Feltételezhető, hogy a megtelepedés kezdeti időszakában a régi "Őszög" (ma Dózsa Gy. út), mint a telkes jobbágyok lakóhelye, és a "Hóstya" (ma Petőfi út), mint a zsellérek falurésze képezte a települést. 

A lakosság létszámának alakulására komoly hatással volt a kétszeri török pusztítás (1575, 1683), és az 1904-es tűzvész. A tűzvész elszegényedést hozott, ekkor tömegesen vándorolnak ki Amerikába és Kanadába. A II. világháború után többszázan telepedtek le a Dunántúlon, tovább apasztva a falu lélekszámát.

A háború és a rendszerváltás közötti időszak jólétet hozott a településnek. A falu TSZ-e az egyik legjelentősebb volt a környéken, nagyon komoly gépparkkal és állatállománnyal. Kiemelkedő jelentőségű volt a libatenyésztés, még Gyöngyösön is az a mondás járta, hogy "menyünk Bodonba libajé".

Bodony mindig hagyományőrző palóc falu volt, évszázados hagyományokkal rendelkezik a szövés-fonás művészetében, ezért is maradhatott fenn a mai napig a Szövőház.

Képek
Összes kép:
• Galéria
Összes kép:
• Galéria

Fejezetek:
  • Kedvcsináló
  • A település rövid története
  • Bodonyról részletesebben
  • Online térkép Térkép Menetrend Időjárás
    Itt vagyunk Térkép Menetrend Időjárás
    Levél a hivatalnak | Levél a szerkesztőnek